Amikor a belső kislány irányít – avagy hogyan mutatkozhat meg a sérült férfi energia egy nőben
Az önismereti úton egy idő után természetessé válik, hogy megfigyeled magad.
Nem csak akkor, amikor leülsz meditálni, vagy ha konkrét kérdéssel dolgozol.
Hanem spontán. Mintha valami belső sas nézne rád fentről: élesen, tisztán, szeretettel.
Ez a tudatosság megmutatja, hogy sok viselkedés mögött nem a jelenlegi „felnőtt én” van, hanem mélyebb, régebbi rétegek.
Sérülések. Reflexek. Vagy épp egy gyermeki rész, aki még mindig küzd – sokszor feleslegesen.
Egy személyes történet a reptérről
Nálam ez akkor vált igazán világossá, amikor rájöttem: valamiért mindig stresszes vagyok, ha utazom.
Egészen pontosan: ha repülővel megyek.
Nem számított, hogy hova utazom – mindig feszült voltam.
👀 A csomag mindig túlsúlyos lett.
💧 A folyadék-korlátozás őrjítő volt.
📱 Az elektronikai eszközök pakolgatása idegesített.
💸 A váratlan plusz költségek kiborítottak.
És már napokkal az utazás előtt belső feszültséget éreztem: ellenállást a szabályokkal, a „muszájokkal” szemben.
Amikor megérkeztem a reptérre, egy apró akadály vagy szabály is elég volt, hogy lázadjak.
Türelmetlen lettem, haragos, és… csakazértsem akartam betartani a szabályokat.
De vajon ez tényleg a reptérről szólt?
Amikor már elég régóta járja az ember az önismereti utat, ráérez ezekre a mintázatokra.
Egy ponton világossá vált: ez nem a repülésről szól.
Sőt, nem csak ott jött elő, hanem ugyanígy kiborultam banki ügyintézésnél, hivataloknál, ügyfélszolgálatoknál.
Mi a közös ezekben?
Autoritás. Hatalom. Szabályok. Kontroll. Irányítás.
És ezek mind… a férfi minőséghez kapcsolódnak.
A kontrollhoz való görcsös ragaszkodás
Elkezdtem észrevenni, hogy tíz körömmel kapaszkodom a döntési szabadságomba.
Ha valami kívülről korlátozott, azonnal harcolni kezdtem.
Csakhogy – és ezt fájt belátni – ezek a harcok önmagam ellen mentek.
A reptéri szabályokat akkor is be kell tartani, ha nekem nem tetszik.
A banki költségek attól még léteznek, hogy én morcos vagyok.
A változás egy apró gyakorlattal indult
Egy ponton elegem lett.
Úgy döntöttem: felkészülten érkezem a reptérre.
Lemérem otthon a csomagot.
És… gyakorlom a hálát.
Hálát az utazás lehetőségéért.
Hálát a szolgáltatásért.
Hálát a szabályozott rendszerért.
És itt történt valami fontos:
Ahogy kívül változtattam, belül is mozdult valami.
Felszínre jött az, aki valójában irányította ezeket a harcokat.
Találkozás a belső gyermekkel
Ez nem a felnőtt nő volt bennem.
Hanem az a gyermeki részem, akinek mindent megmondtak:
- hogyan érezhet,
- mi a helyes,
- mikor beszélhet,
- mit gondolhat.
Ő az, aki nem kapott döntési szabadságot.
És most, felnőttként, mindent kontrollálni akar, hogy végre szabad lehessen.
Akár úgy is, hogy harcol a reptéri személyzettel, a bankkal vagy a párjával…
És mit tett ez a kapcsolataimban?
Amikor felnőtt nőként arra vágytam, hogy megéljem az önátadást,
hogy támaszkodhassak egy férfira,
hogy érezhessem a biztonságos vezetést –
ez a belső kislány pont ugyanez ellen küzdött.
⚔️ Nem akartam megadni magam.
⚔️ Nem akartam hagyni, hogy más irányítson.
⚔️ Nem akartam elfogadni, hogy van, amikor nem én döntök.
Két dudás egy csárdában.
Vagy inkább: egy belső konfliktus, ami kívül is megjelent.
A gyógyulás lehetősége
Szerencsére már évek óta foglalkoztam a belső gyermek gyógyításának témájával.
Ez segített, hogy ne csak megértsem, hanem integráljam ezt a részt.
Ne ő vezessen tovább.
Ne neki kelljen megvédenie a szabadságomat – mert már én, a felnőtt nő, képes vagyok erre.
Ha magadra ismertél a történetben, és te is úgy érzed, hogy az utad egy pontján a belső gyermek gyógyítása kulcs lehet a női (vagy férfi) kiteljesedéshez, akkor szeretettel várlak valamelyik programomban.
🎯 Ezek az utak segítenek visszatalálni az igazi önmagadhoz – és közben békét teremteni a benned élő szerepekkel is.
👉 Tudj meg többet itt: https://chandrapolyak.com/tudatos-parkapcsolat-szomatikus-tantra/
